Kisbér város

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Kisbéri kistérség
Lakosság: 5874 fő
Terület: 52.17 km²
Népsűrűség: 112,59 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 34

Fekvése

A kistérség központja Kisbér város, amely a Bakony-és a Vértes járatánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat- délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el.

A város közlekedésföldrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Győrt-Székesfehérvárt összekötő 81-es főút, a Komárom-Kisbért összekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút. Így a város minden irányból közúton és vasúton is megközelíthető.

A városban kersztezik egymást Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is. A 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük a Budapest-Bécs M1-es autópályát. Kisbér közúton: Székesfehérvártól 50 km, Győrtől 36 km, Tatabányától 35 km, Komáromtól 26 km, Pápától 50 km távolságra fekszik. Autóbusz és vasút állomásáról minden irányba indulnak járatok.

Földrajz

Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a török Bálint -ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: Batthyány-tó, Nagy-tó, Kőmalom-tó, Kismalom-tó, Nádasi tavak. Határának földrajzi nevei a multat idézik: Ivánka régen Iwanka theleke /1525/, Körtéjes /1358/, Kőharaszt alatt, Sós-tó /1668/, Kert-alja, Pörös föld, Kis -hegy, Öreg-hegy /1759/, Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek /1842/ egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely /1842/. Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert / itt tartották a lóversenyeket). Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 E. tonna.

Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány Ny-Ény-i. Évi középhőmérséklete 9,7 C. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra. A Bakony lombos erdei- Nagybéri, Hántai, Ágazati, Saliházi erdő a település belterületéig nyúlik le. A faállomány nagyrésze cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők rendkívül gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozó helye. A vadak közül leggyakoribb a szarvas, őz, fácán, ma már kevesebb a nyúl. Túrisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi és Saliházi erdő.

A kistérség települései mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak. A vonzáskörzethez 18 település: Kisbér, Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely tartozik.

A kistérség közlekedés földrajzi szempontból optimális környezetben fekszik. Kedvező közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenő pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak.

Története

Kisbér légifotója A római katolikus templom

A térség településeit a történelem viharai mögöttünk hagyott évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a Kelet-Nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be az emberiség történetében. Ezért ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. A Kisbért a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került. A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es Magyar Kormány külügyminisztere volt. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva a kisbéri királyi ménest.

Gazdaság

Kisbér a Bakony – Vértes – Kisalföld közötti térség kereskedelmi centruma.

Nevezetességei

Kisbér az 1800-as években a lótenyésztés, (angol lófajta) "fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a hires "Kisbéri félvér"-t. A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Battyán kastély, királyi lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tisztikaszinó alkotja.

Battyán kastély 1770-ben épült barokk stílus-ban, majd 1840-ben klasszicista stílus-ban alakították át. Az épületben sokáig kórház működött.

Méneskari kórház Elsősorban katonakorházként működött, de kezeltek polgári betegeket is. A háboru után általános iskolaként használták, jelenleg felújítás és jelentős hozzáépítés, átalakítás után ismét kórház.

Királyi lovarda

Az magyar királyi lovarda 1858-ban épült. Máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.

Tiszti kaszinó

A Tisztikaszinó épületében ma a polgármesteri hivatal működik.

A királyi lovarda előtt áll Wenckheim Béla szobra, Fadrusz János alkotása. (Weickheim Béla az angol félvér lófajta tenyésztésével kapcsolatban szerzett érdemeket)

A város területén álló lovasszobor Fadrusz János alkotása.

1770 -táján készült Nepomuki Szent János szobor.

A település barokk stílusú római katolikus temploma, mely két csonka toronnyal rendelkezik, 1828-ban épült. Fő- és mellékoltára klasszicista-, szószéke copf stílus-ú.

Testvérvárosai

Németország Eshlohe
Szlovákia Gúta

Galéria

A Széchenyi utca felújítva

Kisbér A Táncsics Mihály gimnázium.jpg

A polgármesteri hivatal

A református templom

Következő községek

További községek